Beszédes Nagy Andrea
Andrea Besedeš Nađ
Matematikatanár Bácskossuthfalváról. A bajmoki általános iskolából elbocsátották.
Ami szolidáris lázadásként és az egyetemi karok országos blokádjaként kezdődött, mára Szerbia legerősebb politikai erejévé nőtt. Miközben arról spekulálnak, hogy a társadalmi energia apad, a sikereink sorra jönnek – mert minden lépésnél túljárunk a korrupt rendszer eszén.
A Vajdaságból is: 53 vajdasági jelölt a listán, köztük 3 vajdasági magyar→
Ebben a mozgalomban senki sem emelkedik a közösség fölé, és nincs személyi kultusz.
Cselekvésünk közösségi, átgondolt és felelős a társadalom iránt. Ebben a küzdelemben kizárólag az eszme és a közjó miatt veszünk részt, teret teremtve az összetartozásnak, az együttérzésnek és a szolidaritásnak.
Az egyetemista mozgalom ma Szerbiában széles hálózatként működik, amely karokon, városokon és közösségi hálózatokon át terjed – központi vezetés nélkül. A döntéseket az egyetemisták maguk hozzák meg plénumokon és nyílt vitákban, a közvetlen demokrácia elvei szerint.
Az egyetemisták győznek!
Mivel az állami intézmények túl sokáig hanyagolták el kötelességeiket, a hatalom képviselői pedig teljesen kudarcot vallottak a követelések teljesítésében, hatalmas manipulációval szembesültünk. A hatalom birtokosai többször valótlanul állították, hogy az egyetemisták követelései teljesültek – így próbálták megtéveszteni a polgárokat és elfojtani a népi lázadás jogos haragját.
Ezért döntöttünk úgy, hogy teljes felelősséget vállalunk az ország jövőjéért. Követeléseink teljesítésének eszközét az előrehozott parlamenti választások kiírásában láttuk, hiszen a jelenlegi intézmények minden legitimitásukat elvesztették.
Részletes, komoly társadalmi programot írtunk, szakmailag hozzáértő, bizonyított embereket választottunk, akik a választási listán képviselik a mozgalmat, és rendkívül erős politikai szereplővé váltunk. Munkánk ma látható eredményeket hoz: minden lépésnél győzünk, és biztosan vezetjük a társadalmat a valódi változás felé.
A listavezető újvidéki orvos, és a 250 jelöltből 53 vajdasági településen él, Zentától Pancsováig. A vajdasági magyar közösséget három jelölt képviseli, a lista mellé pedig vajdasági magyar és vajdasági autonomista szervezetek is odaálltak.
Andrea Besedeš Nađ
Matematikatanár Bácskossuthfalváról. A bajmoki általános iskolából elbocsátották.
Imre Krizmanić
Biológus, a Belgrádi Egyetem Biológiai Karának tanára. Évtizedek óta a környezetvédelemért küzd.
Tibor Lazar
Zentai képzőművész, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium művészeti tagozatának tanára.

Úgy döntött, hogy a parlamenti választáson az Egyetemista listát támogatja: a jogállamiság, a független intézmények és az elszámoltathatóság mellett a vajdasági magyar közösség érdekére hivatkozott.

Kiáll a rendszerszintű változásokat követelő egyetemista mozgalom mellett, és arra hívja a vajdasági magyarokat, hogy az előrehozott választáson az Egyetemista listára szavazzanak.

A tüntetések idején alakult. Több mint egy éve dolgozik az egyetemistákkal, az ő közreműködésükkel kerültek vajdasági magyar jelöltek a listára.

A párt főbizottsága megerősítette, hogy a parlamenti választáson az Egyetemista listát támogatja.
Források: Magyar Szó · Vajdaság MA · Délhír · 021.rs · Szabad Európa · Szabad Magyar Szó
Szavazás: 2026. október 25. Az Egyetemista lista a szavazólapon a 3-as számot viseli.
Ami előtted van, az nem a plakátokra összeállított ígéretlista.
Ez annak a programnak az összefoglalója, amely egy év alatt készült – plénumokon, konzultációkon, vitákon és szavazásokon keresztül –, amíg választ nem találtunk arra a kérdésre, amely a blokádok kezdete óta kísér minket: mit kell megváltoztatni ahhoz, hogy az, ami ellen utcára vonultunk, ne ismétlődhessen meg ilyen könnyen?
A válasz nem csupán a hatalmon lévők cseréje. Olyan intézményekre van szükség, amelyek a pártközpontból érkező telefon nélkül is működnek. Olyan igazságszolgáltatásra, amelyben a törvény nem attól függ, ki áll előtte. Olyan közpénzekre, amelyeket a polgárok ellenőrizni tudnak. Olyan oktatásra és egészségügyre, amelyet az állam nem teherként kezel. Olyan médiára, amely politikai nyomás nélkül dolgozhat. Olyan helyi önkormányzatra, amelyben a polgárok valóban részt vesznek az életüket meghatározó döntésekben.
Nem ígérjük, hogy egyetlen választási ciklus rendbe hozhat mindent, amit évtizedeken át romboltak. De egy évig dolgoztunk azon, hogy tudjuk, hol kell kezdeni.
Nem azért indulunk, hogy egyik hatalmat a másikra cseréljük. Azokat a szabályokat akarjuk megváltoztatni, amelyek lehetővé tették, hogy bármely hatalom ekkora befolyást szerezzen az intézmények és a polgárok élete fölött.
A program gerincét nem olyanok írták, akiknek holnap majd azt kell elmagyarázniuk, mit döntöttek a nevedben. Szakértők és egyetemisták készítették közösen, a pontjairól pedig az egyetemista plénumok döntöttek. Így döntöttünk több mint egy évig – és így készült el a program is, amellyel eléd állunk.
Az előtető leszakadása megmutatta társadalmunk valódi állapotát, és kétéves közös harcot indított el az igazságért. Szerbia ma világos választás előtt áll: további hanyatlás a korrupcióban – vagy az állam megújítása minden polgár mércéje szerint, az Alkotmány és a törvények következetes tiszteletben tartásával.
Tizenegy lépés, három egységben – az ország átfogó talpra állásáért. Határozott vágással megállítjuk a fosztogatást, és visszajuttatjuk az elrabolt pénzt a költségvetésbe; közvetlenül az oktatásba és a gazdaságba fektetjük, hogy a fiatalok itthon maradhassanak, és családjukkal együtt itt építsék a jövőjüket.
A korrupció felszámolásával és a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásával több száz millió euró bevételhez jutunk új közberuházásokra.
A tudás alkalmazásával, az intézmények pártmentesítésével és ingyenes oktatással, az állami egyetemek és iskolák elleni támadások megállításával, valamint a szakma álláspontját és a 21. század igényeit tiszteletben tartó oktatási reformmal visszaállítjuk a szakértelmet az állam élére.
Egészséges alapokra helyezett gazdaság: a versenyképes piacgazdaság kiegyensúlyozottabb, tervszerű fejlesztése, amely Szerbia és polgárai érdekein alapul, nem pedig a hatalom és cimborái egyéni üzletein. A tudás előtérbe helyezése azokban a nagy termelékenységű ágazatokban, amelyekben Szerbia felveheti a versenyt az európai és a világgazdasággal. A jogtalanul szerzett vagyonból elkobzott pénzt közvetlenül a gazdasági fejlődésre és a méltó életet biztosító közszolgáltatások javítására fordítjuk. Szerbia nem lehet az olcsó munkaerő és a külföldi cégek által kiaknázott természeti erőforrások országa.
Rendezett, igazságos és fejlett államot építünk, amelyben a tudást megbecsülik, és a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.
Ők azok, akiket az egyetemisták kiválasztottak, hogy képviseljék őket a Nemzetgyűlésben.
A listán különböző korú, foglalkozású, tapasztalatú és élettörténetű emberek szerepelnek. Szerbia különböző részeiből jönnek – nagyvárosokból és kisebb közösségekből, tantermekből, rendelőkből, irodákból, műhelyekből, kulturális intézményekből –, olyan helyekről, ahol nap mint nap látszik, hogyan működik az ország, amikor az intézmények teszik a dolgukat, és mi történik, amikor abbahagyják.
Nem olyanokat kerestünk, akik a legjobban mutatnak egy óriásplakáton, és nem is azokat, akik már évek óta tudják, hogyan kell alkudozni egy helyért a listán. Olyanokat kerestünk, akikről hisszük: be tudnak lépni az intézményekbe, felelősen végzik a munkájukat, és nem felejtik el, miért vannak ott.
A jelölteket nem pártvezérek választották, és nem egy szobában állította össze valaki a névsort, hogy aztán közölje a többiekkel. Az egyetemisták választották ki őket – azon a döntéshozatali folyamaton keresztül, amelyet több mint egy évnyi blokád, plénum, beszélgetés és közös munka során építettünk. Ha más politikai rendszert akarunk, nincs sok értelme az első lépést annak a modellnek a lemásolásával megtenni, amely ellen harcolunk.
Ezen a listán nincs egyetlen ember, akinek a neve mindenki mást elhomályosít. Nem új vezért keresünk. Nem várjuk tőlük, hogy tévedhetetlenek legyenek – azt várjuk, hogy vállalják a felelősséget, meghallgassák azokat, akiket képviselnek, megindokolják a döntéseiket, és értsék: a képviselői hely nem jutalom, nem kiváltság és nem egy politikai karrier kezdete. A mandátum a polgároké.
Nincs találat.
A nevek a szerb latin betűs írásmód szerint, a hivatalos listasorrendben szerepelnek. Kattints egy névre, és a térképen megmutatjuk, honnan jön.
Mind a 250 jelölt a lakóhelye szerint. Kattints egy pontra, és megjelenik, kik élnek ott, hányadik helyen szerepelnek a listán, és mi a foglalkozásuk.
Több hónapnyi blokád után, és miután kitartottunk amellett, hogy a követeléseket az illetékes intézmények munkáján keresztül kell teljesíteni, semmilyen választ nem kaptunk – csak erőszakot. A jelenlegi körülmények között az intézményeknek sem elegendő függetlenségük, sem politikai akaratuk nincs a felelősség megállapítására.
Ezért a blokádban lévő egyetemisták 2025. május 5-én bejelentették: a követelések teljesítésének eszközét az előrehozott parlamenti választások kiírásában látják. A Nemzetgyűlés azonnali feloszlatását és választások kiírását követeltük, és arra hívtuk a polgárokat, hogy támogassák azt a listát, amelyre a blokádban lévő egyetemisták átruházzák bizalmukat.
A követelések ugyanazok maradtak. A választás az út ahhoz, hogy végre megteremtődjenek a teljesítésük feltételei.
A követelések részletezése (szerbül) ↗Az egyetemista mozgalom nem egy iroda – hanem falvakat járó egyetemisták, jogi segítséget szervező egyetemi hálózat, lakossági gyűlések és a munkavállalókkal kötött szövetség.
Az „Egyetemista minden faluban” (Student u svakom selu, SUSS) az egyetemista mozgalom munkacsoportja, amely Szerbia-szerte járja a településeket. Az elmúlt egy évben több mint 400 helyre jutottunk el, több mint 40 ezer háztartást kerestünk fel, és több mint 20 ezer emberrel beszélgettünk.
Kelettől nyugatig, északtól délig igyekeztünk mindenhol ott lenni: Jagošticától és Krupanjtól Korbovóig és Velika Vrbicáig, Palicstól és Bajmoktól Vranjéig és Grdelicáig. Szerbiát bejárva meggyőződtünk a szépségéről, az emberekkel beszélgetve pedig megértettük, mennyit jelent a párbeszéd.
Ez a munka a közösség különleges érzését is magával hozza. Ha meghallgatjuk az embereket és mindennapi gondjaikat, felelősséget érzünk – de erőt is, amely az összekapcsolódásból fakad. A párbeszéd nemcsak az életkörülmények megváltoztatásának lehetőségét hozza el, hanem azt az érzést is, hogy senki sincs egyedül, és van, aki meghallgatja és megérti. Éppen ebben rejlik a legnagyobb értéke: a bizalom építésében, a hit visszaadásában és abban a meggyőződésben, hogy együtt többre vagyunk képesek.
Az Akadémiai Válságközpont (AKC) az egyetemi közösség válasza az egyetemistákkal, oktatókkal és munkatársakkal szembeni egyre gyakoribb nyomásgyakorlásra, előállításokra és intézményi elnyomásra a blokádok és tüntetések idején. Megalakulása óta több mint 150 esetben avatkozott közbe jogi és szervezési segítséggel.
Az AKC operatív támogató hálózatként működik: összeköti az érintetteket ügyvédekkel és jogi csapatokkal, tájékoztatja a nyilvánosságot, és ösztönzi a szolidaritást. Az AKC:
Decentralizált hálózat, amely bizalomra, gyors reagálásra és kölcsönös támogatásra épül – hogy senki ne maradjon segítség nélkül nyomás és igazságtalanság idején.
2025. március 15-én az egyetemisták arra hívták a polgárokat, hogy zborokba – nyílt lakossági gyűlésekbe – szerveződjenek. Ezt a közvetlen demokratikus formát Szerbia Alkotmánya és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is elismeri. Ma több mint száz aktív zbor működik az országban.
A zborok a településrészek, városok, helyi közösségek és falvak gyülekezőhelyeivé váltak. Nyitottak: a szomszédságban, tereken, sportpályákon és parkokban tartják őket. Az egyetemista plénumok mintájára a közvetlen demokrácia elveit követik: minden polgárnak – politikai hovatartozástól, társadalmi helyzettől és vallástól függetlenül – joga van elmondani a véleményét, és a hangja egyenrangúan számít.
Egy olyan időszakban, amikor sokan elvesztették a hitüket abban, hogy beleszólhatnak az életüket alakító folyamatokba, a zborok emlékeztettek: a demokrácia nem a választás napján kezdődik és nem is ott ér véget. Nap mint nap épül – beszélgetéssel, kölcsönös tisztelettel, felelősségvállalással.
A zbor nem lehet a pártbefolyás terepe. A zbor nem párt – a zbor közösség.
A zbor nem egy ember. A zbor mindannyian vagyunk.
A Társadalmi Front (Društveni front) a munkavállalók, szakszervezetek, szakmai egyesületek, mezőgazdasági termelők és az egyetemista mozgalom együttműködése, amely a szolidaritás, a közvetlen demokrácia és az önszerveződés elvein alapul.
Különböző társadalmi csoportokat fog össze az egyetemisták követeléseinek teljesítéséért, valamint az egyetemista mozgalomban elfogadott Társadalmi Megállapodás és Programminimum célkitűzéseiért. Politikai pártoktól és más szervezetektől függetlenül működik; a munkavállalói jogok erősítéséért, a munkavállalói önszerveződésért és a polgárok nagyobb döntéshozatali részvételéért dolgozik.
Kiemelt figyelmet fordít a munkatörvény és a sztrájktörvény módosítására, amelyeket az egyetemisták a reprezentatív szakszervezetekkel közösen készítettek elő. Célja egy igazságosabb és felelősebb társadalom, amelyben az intézmények a polgárok – és nem kiváltságos egyének vagy érdekcsoportok – érdekében működnek.
A választás napján többféleképpen védjük a szavazatokat: a szavazatszámláló bizottság asztalánál, a szavazóhelyiség előtt, a telefonos központban, a volán mögött, a terepen. Addig pedig ajtóról ajtóra járunk: meghallgatjuk a szomszédokat, a gondjaikat és kérdéseiket, és beszélgetünk arról, miért fontos a választások ellenőrzése. Mindenki azt teszi, amit tud – minden szerep számít.
Ellenőr bármely nagykorú szerb állampolgár lehet. Mindenki képzésen vesz részt, ahol megismeri a választási anyagokat, az eljárásokat, és azt, hogyan ismerje fel és jelentse a szabálytalanságokat.
A választás napján a szavazóhelyiség nyitása előtt érkeznek, és a végéig maradnak.
Megnyílt az adományplatform! A hozzájárulásod segít, hogy üzenetünk minden polgárhoz eljusson. A platformon add meg az adataidat és írd alá az első nyilatkozatot, majd utalj a saját számládról; utána három munkanapon belül írd alá a második nyilatkozatot is.
Segítség: +381 63 160 4514 · +381 62 838 0337
Támogatom ↗Ez a te kampányod is. Cseréld le a profilképed minden közösségi oldalon, és mutasd meg mindenkinek, ki győz!
Profilkép ↗Külföldön élsz? Jelentkezz a kibővített szavazatszámláló bizottsági tagok képzésére. A jelentkezés csak a képzésre szól, nem kötelez ellenőri szerepre.
Diaszpóra ↗A következő akciókról szóló tájékoztatás és a további lépések e-mailben érkeznek.
Feliratkozom ↗Az üzenetek nem terjednek maguktól – valakinek ki kell vinnie őket az utcára. Töltsd le, nyomtasd ki, ragaszd ki mindenhová, ahol emberek járnak és néznek.
Letöltés ↗Sokan csak néhány nappal a választás előtt kezdik feltenni ezeket a kérdéseket. Van, ami akkor is megoldható – de van, amire már késő. Ezért készítettünk útmutatót mindarról, amit a választás napja előtt érdemes tudni.
Egyetemista lista – Az egyetemisták győznek. Mert az egyetemisták nem egy embert, hanem egy programot és egy közösséget küldenek a Nemzetgyűlésbe.